Azonban nem csupán a súlytalanság, hanem a Kreml-barát álláspont miatt sem merül fel a német, külföldre sugárzó közmédia szerint, hogy Orbánt bevessék egy valódi békemisszióban.
Eldurvul a közbeszéd, összeomlik a közmegegyezés, veszélybe kerül a demokrácia amennyiben nem szabályozzák a jelenleginél jobban a digitális médiát, írja a Guardian szerkesztőségi cikke. Grúzia autoriter irányba sodródik, ám a nyugat nem tesz eleget, hogy ne így legyen, írja a Foreign Affairs. Az elnyomás hosszú lidércnyomása várhat a megszállt ukrán területekre, fogalmaz cikkében a Financial Times. A lap egy másik cikke szerint jelentősen átalakultak az erőviszonyok a Közel-Keleten, Irán évtizedek óta nem tűnt ennyire sebezhetőnek. Két neves amerikai jogász szerint a Kongresszus meg tudná akadályozni, hogy Donald Trump hivatalba léphessen. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az Independent szerint vannak pozitív előjelek, az azonban szerintük is biztos, hogy Ukrajnának lesznek területi veszteségei.
Már csak a kormányközeli kutatók mérik a Fideszt előbbre, mint a Tiszát. A francia lap szerint bajban lehet a miniszterelnök.
A Süddeutsche mellett a FAZ és a Neue Zürcher Zeitung is foglalkozik a Fico-Putyin-találkozóval. Trump megválasztása után Európának költenie kell a saját biztonságára, írja Joschka Fisher volt német külügyminiszter. A világ vezető demokráciáiban nehézkes a kormányzás, mert széttöredezik a politikai közép, és Donald Trump csak súlyosbítja a problémát, írja Gideon Rachman a Financial Timesban. Súlyos kérdéseket vet fel, hogy a román alkotmánybíróság megsemmisítette az elnökválasztás eredményét, írja a New York Times szerzője. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Szélsőjobboldali szimpatizáns a magdeburgi merénylet mögött, az oroszok a választások mögött. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Timothy Garton Ash arról írt, hogyan alakulhat az ukrán háború 2025-ben, a Die Welt a NATO jövőjét taglalja, a Financial Times pedig megkereste a pozitívumokat a most záruló évben. Válogatásunk a nemzetközi lapok írásaiból.
Ördögűzők támogatása, Jaroslaw Kaczynski fekete pénzeinek kezelése, egyebek mellett ezzekkel is vádolják Lengyelországban Marcin Romanowskit. Lengyelország gazdasági sikersztori. A lengyel kormányfő, Donald Tusk Európában sztár, otthon éppen rászámolnak. Az EU-nek el kell döntenie, hogyan viszonyul Amerikához. Irán meggyengült, de vajon mit kezd ezzel Donald Trump. Nemzetközi lapszemle.
Biztonságot kell nyújtani a Kaukázusnak Oroszországgal szemben, írja az Economist. „Mini-München” lehet az ukrajnai béketárgyalásból, jelenti ki a Politicóban Mujtaba Rahman, az Eurázsia Csoport nevű washingtoni kockázatelemző európai igazgatója. Észak-Korea ukrajnai háborús részvétele olyan ár, amelyet az ország Moszkva barátságáért fizet, írja a The Guardian. A Financial Times igazságot követel az Aszad-féle bűncselekményeinek áldozatainak. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az Európai Számvevőszék arra jutott, hogy a Bizottság nem lép fel kellő határozottsággal, amikor valamelyik kormány jogot sért. Az EU ne riadjon vissza, bármekkora feladatokkal is néz szembe, írja a Financial Times. Kenneth Rogoff, a Valutaalap egykori fő közgazdásza szerint Európa csakis szerkezeti reformok segítségével tud kikeveredni a gazdasági válságból. A moszkvai merénylet következményeiről ír az Independent és a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A Guardian szerzője szerint az, ami Szíriában történt, nem azt jelenti, hogy véget ért Oroszország szerepe a Közel-Keleten. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Yoram Hazony izraeli-amerikai filozófus szerint a nemzetállamoké a jövő. Tanainak lelkes követője Trump alelnöke is.
Marine Le Pen lesben áll, írja a The Guardian. A februári választáson Olaf Scholz szociáldemokratái vereségre számíthatnak, jelenti ki az Economist. A Neue Zürcher Zeitung szerint Donald Trump akkor tud véget vetni a háborúnak, ha szavatolja Ukrajna tényleges függetlenségét. Európa annak ellenére a szundi üzemmódot kapcsolja be, hogy tudva tudja, Putyin hibrid háborút folytat. Netanjahu és Erdogan azon vetélkedik, melyikük legyen a Közel-Kelet erős embere, írja Gideon Rachman a Financial Timesban. Válogatás a világlapok cikkeiből.
Az Egyesült Államok nem válik autokráciává a következő négy évben, ám lehet belőle egy illiberális szuperhatalom, írja a Bloomberg. A Guardian sürgeti, hogy a Nyugat nyújtson baráti kezet Szíriának. Erdogan lehet a nagy szíriai felfordulás nyertese, jelenti ki a Times. A Die Presse szerint, ha a radikális iszlamista HTS nem osztja meg a hatalmat, akkor ismét polgárháborús állapotok alakulhatnak ki Szíriában. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az olasz miniszterelnök profilját rajzolta meg cikkében a patinás brit lap. Egy diktatúra összeomolhat rövid idő alatt, ezt bizonyítja a szíriai helyzet is, írja a Der Standard. A régi világrend kifordult a sarkából, állapítja meg a Neue Zürcher Zeitung. Mivel az iráni légvédelem padlón van, a volt izraeli védelmi miniszter szerint országának és az USA-nak most kell cselekednie. A NATO európai erőinek főparancsnoka pedig azt állítja, csapást kell mérni a húszikra, mert azok iráni célok szolgálatában megbénítják a kereskedelmi forgalmat a Hormuzi-szorosban. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Miért erősödik a szélsőjobb világszerte? Putyin nem is olyan erős, mint sokan hiszik? Megoldja-e a migrációs válságot Európában Aszad bukása? Miért okoz fejtörést Trumpnak, ami Szíriában történik? Hogyan viseli Oroszország, hogy Európa nagy része már nem vesz tőle gázt? Témák a nemzetközi sajtóból.
A berlini Roma Kulturális Intézetről beszél a Deutsche Wellében Junghaus Tímea igazgató. A Wall Street Journal szerint a romániai és grúziai események mutatják, mire számíthat Európa, ha Putyin nyer Ukrajnában. Aszad sorsa mutatja a Nyugatnak, miként lehet legyőzni Vlagyimir Putyint, írja az Independent szerzője. Kár volna hőstettnek tartani, hogy az OMV végre felmondta a gázszerződést, jelenti ki a Die Presse. A Süddeutsche Zeitung szerint eddig ellentmondásos Donald Tusk mérlege. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Times elemzője szerint most kellene csapást mérni Iránra, mert az leállíthatná Teherán nukleáris programját. Mindkét félnek ártana az USA–Európa-vámháború, írja a Bloomberg. A hírügynökség beszámol arról is, hogy a lengyel kormányfő azt közölte: nem engedik meg, hogy nemkívánatos körök rátegyék a kezüket az ország két fő magán-tévétársaságára. Jóformán időtlen időkig tartott, de az OMV végre eljutott odáig, hogy azonnali hatállyal felmondta a Gazprommal kötött hosszú távú szállítási szerződést, írja a Der Standard. A Time szerint Szíria az orosz terjeszkedési törekvések végének kezdetét jelentheti. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Ismét szorul vissza Magyarországon a igazságszolgáltatás függetlensége, idéz magyar civileket az EUobserver. Az európai gazdaság visszaszorul az USA mögött, írja a Times. Marine Le Pen a Trump-féle forgatókönyvet alkalmazza Franciaországban, írja a Washington Post szerzője. Az Independent szerint a Nyugatnak meg kell gátolnia, hogy Szíriában működésképtelen legyen az állam. A NYT szerzőjének kommentárja szerint nem jó, de nem is felháborító, hogy a feldühödött tömegek a bosszú nevében feldúlták Damaszkuszban az elnöki palotát. A Financial Times szerint helyes, hogy a román Alkotmánybíróság eltörölte az elnökválasztás eredményét. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Die Zeitnak adott nyilatkozatában Daniel Ziblatt az amerikai intézményrendszer erejéről beszélt.
Nincs olyan, hogy jó útra tért dzsihadista, írja a szíriai eseményekre utalva Gideon Rachman a Financial Timesban. Európa nem veheti tudomásul, hogy semmibe vegyék a választók akaratát, írja a romániai elnökválasztás megsemmisített első fordulójáról a FAZ szerzője. Recsegnek-ropognak a francia politikai intézmények, jelenti ki Sylvie Kauffmann a Financial Timesban. Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász szerint világszerte megingott a bizalom a vezető körök iránt. Az osztrák szociáldemokraták burgenlandi frakcióvezetője nem hisz a magyar kormánynak, miszerint ifjúsági tábor épül Vitnyéden. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
